Bélapátfalvai Járási Hivatal eléhetősége

A fővárosban 23 kerületi kormányhivatal, míg vidéken 175 járás látja el a jövőben az önkormányzati és az okmányirodai ügyintézést, azaz a közigazgatási ügyeket. Ezt a kormány előkészítése után a parlament fogadta el nemrég. A területi beosztások megismerése mellett a szakpolitikusok azt remélik a változtatástól, hogy minden ember könnyebben juthat majd el a hivatalokba és az ügyeit gyorsabban és hatékonyabban fogja tudni intézni. A járások ügyintézőinél a kormánypárti politikusok sokkal képzettebb és tapasztaltabb hivatalnokokat ígérnek. A változás 2013 januárjától lép érvénybe.

29 év után Magyarország közigazgatásában ismét megjelennek a járások. Bár nem az eredeti felállásban és jogkörben, de így lesz hiszen a kormány elfogadta az erről szóló törvényjavaslatot. 2013. január elsejétől 175 járási hivatal és 23 fővárosi kerületi kormányhivatal lép érvénybe. A közigazgatási szervkén létre hozott járási hivatalok közel nyolcvan ügymenet intézését veszik át az önkormányzatoktól. Ezek közül a legfontosabbak, mely talán a legtöbb embert érinti a gyermekvédelmi, gyámügyi és szociális ügyek valamint az okmányirodai ügymenet jelentős része. A változástól a politikusok gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést remélnek.

Bélapátfalvai Járási Hivatalhoz tartozó települések:

• Balaton
• Bekölce
• Bélapátfalva
• Bükkszentmárton
• Mikófalva
• Mónosbél
• Nagyvisnyó
• Szilvásvárad

A nagyvárosokban kormányablakok a fővárosban 23 kerületi kormányhivatal segíti majd a munkában a 175 járás ügymeneteit. Ez a döntés születet a parlamentben, amikor a közigazgatás reformjáról döntöttek. A járás a közigazgatásban nem ismeretlen, hiszen hosszú éveken keresztül lehetett itt ügyeket intézni. Az új rendszer alapján az eddig a jegyző hatáskörébe tartozó illetve az okmányirodában intézendő ügymenetek közül közel nyolcvan ügyintézés került a járások hatáskörébe. A reform, azaz a változások 2013. január elsejétől lépnek érvénybe.

Egri Járási Hivatal - Nyitvatartás, elérhetőségek, ügyintézés

A Egri Járási Hivatal székhelye: Eger

A fővárosban 23 kerületi kormányhivatal, míg vidéken a járások fogják a jövőben ellátni a államigazgatási és a közigazgatási ügyeket. A járások munkáját a nagyvárosokban kormányablakok fogják segíteni, melyek a hét minden napján reggeltől estig lesz nyitva. A lényeges változástól a szakemberek gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést remélnek, melyeket sokkal tapasztaltabb és képzettebb hivatalnokokkal kívánnak támogatni. A járás 2013. január elsejétől 175 helyszínen, míg a kerületi kormányhivatal 23 budapesti helyszínen kezdi meg a tevékenységét.

Az önkormányzatokat a fővárosban kerületi hivatalok, míg vidéken járások váltják a következő év elejétől. Az egész önkormányzati rendszer megváltoztatásáról nemrég döntött a parlament, mely a döntés után ki is jelölte megyénként a járásokat. Országosan 175 járás és 23 kerületi hivatal kerül felállításra, melyeknél a munkaerőt képviselő tisztségviselők a kormány ígérete alapján sokkal tapasztaltabbak és hatékonyabbak lesznek. Az eddig a jegyzőhöz tartozó ügyek jelentős részét is a járások fogják kezelni, mely a tervek szerint az összes ügymenet elintézési határidejét javíthatja.

Egri Járási Hivatalhoz tartozó települések:

• Andornaktálya
• Bátor
• Demjén
• Eger
• Egerbakta
• Egerbocs
• Egercsehi
• Egerszalók
• Egerszólát
• Feldebrő
• Felsőtárkány
• Hevesaranyos
• Kerecsend
• Maklár
• Nagytálya
• Noszvaj
• Novaj
• Ostoros
• Szarvaskő
• Szúcs
• Tarnaszentmária
• Verpelét

A hazai közigazgatáson belül jelentős változások lépnek életbe a következő év elejétől. A kormány döntött, melyet a parlament jóvá is hagyott, így mára teljesen biztos, hogy január elsején közel nyolcvan önkormányzati és okmányirodai ügymenetet a járások hivatalaiban kell majd intézni. A 175 járás és 23 kerületi kormányhivatal munkáját a nagyvárosokban kormányablakok fogják segíteni. A kijelölésnél a szakemberek figyelembe vették a megyehatárokat és a települések földrajzi elhelyezkedését, így azt remélik, hogy minden állampolgár könnyedén elérheti a hivatalokat

Füzesabonyi Járási Hivatal - Nyitvatartás, elérhetőségek, ügyintézés

A Füzesabonyi Járási Hivatal székhelye: Füzesabony

Lényeges változás áll be a közigazgatásban 2013. január elsejétől. Az okmányirodai ügymenetek jelentős részét és az önkormányzatokhoz tartozó ügyeket a jövőben a járások segítségével tudjuk majd intézni. Az intézkedésre a kormánypárti szakpolitikusok szerint azért volt szükség, mert így a vidéken élő emberek is sokkal kényelmesebben és gyorsabban tudják majd elintézni a közigazgatásba tartozó ügyeiket. A 175 járás és a 23 kerületi kormányhivatal kialakításánál figyelembe vették a megyehatárokat és a települések földrajzi elhelyezkedését.

A politikai vezetésünk döntése alapján a következő év elejétől a közigazgatási feladatok ellátását nem az önkormányzatok fogják elvégezni, hanem az újonnan felállított járások. A szakpolitikusok rengeteg tanulmányt figyelembe véve döntöttek erről még nyáron, mely alapján a törvényt a parlament jóvá is hagyta. A változásoktól főleg a vidéken élő emberek ügyintézésének megkönnyítését remélik, mert a lakóhelyükhöz közel intézhetnek el mindent egy helyen. A tervezet alapján az ügymenetek sokkal egyszerűbbek lesznek, a gyorsabb és hatékonyabb munkatársak gondos munkái miatt.

Füzesabonyi Járási Hivatalhoz tartozó települések:

• Aldebrő
• Besenyőtelek
• Dormánd
• Egerfarmos
• Füzesabony
• Kál
• Kápolna
• Kompolt
• Mezőszemere
• Mezőtárkány
• Nagyút
• Poroszló
• Sarud
• Szihalom
• Tófalu
• Újlőrincfalva

A hazai közigazgatáson belül jelentős változások lépnek életbe a következő év elejétől. A kormány döntött, melyet a parlament jóvá is hagyott, így mára teljesen biztos, hogy január elsején közel nyolcvan önkormányzati és okmányirodai ügymenetet a járások hivatalaiban kell majd intézni. A 175 járás és 23 kerületi kormányhivatal munkáját a nagyvárosokban kormányablakok fogják segíteni. A kijelölésnél a szakemberek figyelembe vették a megyehatárokat és a települések földrajzi elhelyezkedését, így azt remélik, hogy minden állampolgár könnyedén elérheti a hivatalokat.

Gyöngyösi Járási Hivatal - Nyitvatartás, elérhetőségek, ügyintézés

A Gyöngyösi Járási Hivatal székhelye: Gyöngyös

Az új közigazgatási törvény elfogadásával egy időben elfogadásra került a járási hivatalok székhelyei és az azokhoz kapcsolódó települések listája is. Az elfogadott változtatások 2013. január elsejétől kerülnek bevezetésre. Az új rendszer alapján közel nyolcvan ügymenet a jövőben közigazgatási hatáskörbe fog tartozni és ezek elintézését a járások fogják az állampolgárok számára alkalmazni. A járás bevezetésével a szakemberek gyorsabb ügyintézést remélnek, melynek érdekében sokkal tapasztaltabb és hatékonyabb hivatalnokokat ígérnek.

A jegyző hatáskörébe tartozó önkormányzati és az okmányirodai feladatok közül közel nyolcvanat január elsejétől a járások hivatalaiban fogunk tudni intézni. Erről döntött a kormány és mivel a parlament elfogadta a törvényjavaslatot így tényként lehet kezelni. Igyekeztek a 175 járás kiválasztásánál mindent figyelembe venni így a megyehatárokat és a települések elhelyezkedését is. A törvényalkotók az új rendszertől a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést remélik amellett, hogy azt ígérik, minden állampolgár számára sokkal könnyebben elérhetők lesznek a hivatalos ügyek elintézési hivatalai.

Gyöngyösi Járási Hivatalhoz tartozó települések:

• Abasár
• Adács
• Atkár
• Detk
• Domoszló
• Gyöngyös
• Gyöngyöshalász
• Gyöngyösoroszi
• Gyöngyöspata
• Gyöngyössolymos
• Gyöngyöstarján
• Halmajugra
• Karácsond
• Kisnána
• Ludas
• Markaz
• Mátraszentimre
• Nagyfüged
• Nagyréde
• Pálosvörösmart
• Szűcsi
• Vámosgyörk
• Vécs
• Visonta
• Visznek

Érdemes alaposan megismerni a járás fogalmát, hiszen a jövőben a közigazgatási rendszerben történő változások miatt az okmányirodai és önkormányzati ügymeneteket a járások hivatalaiban lehet majd intézni. A járások kialakításánál a szakpolitikusok figyelembe vették a megyehatárokat és a megyéken belül a települések földrajzi elhelyezkedését. Erre azért volt szükség, hogy minden állampolgár viszonylag könnyedén érhesse, el azokat a pontokat ahol egyszerre tud intézni mindent. Az új közigazgatási rendszer érinti többek között a gyám és gyermekvédelmi ügyeket, valamint az okmányirodai ügymenet jelentős részét.

Hatvani Járási Hivatal - Nyitvatartás, elérhetőségek, ügyintézés

A Hatvani Járási Hivatal székhelye: Hatvan

Lényeges változás áll be a közigazgatásban 2013. január elsejétől. Az okmányirodai ügymenetek jelentős részét és az önkormányzatokhoz tartozó ügyeket a jövőben a járások segítségével tudjuk majd intézni. Az intézkedésre a kormánypárti szakpolitikusok szerint azért volt szükség, mert így a vidéken élő emberek is sokkal kényelmesebben és gyorsabban tudják majd elintézni a közigazgatásba tartozó ügyeiket. A 175 járás és a 23 kerületi kormányhivatal kialakításánál figyelembe vették a megyehatárokat és a települések földrajzi elhelyezkedését.

Az új közigazgatási törvény elfogadásával egy időben elfogadásra került a járási hivatalok székhelyei és az azokhoz kapcsolódó települések listája is. Az elfogadott változtatások 2013. január elsejétől kerülnek bevezetésre. Az új rendszer alapján közel nyolcvan ügymenet a jövőben közigazgatási hatáskörbe fog tartozni és ezek elintézését a járások fogják az állampolgárok számára alkalmazni. A járás bevezetésével a szakemberek gyorsabb ügyintézést remélnek, melynek érdekében sokkal tapasztaltabb és hatékonyabb hivatalnokokat ígérnek.

Hatvani Járási Hivatalhoz tartozó települések:

• Apc
• Boldog
• Csány
• Ecséd
• Hatvan
• Heréd
• Hort
• Kerekharaszt
• Lőrinci
• Nagykökényes
• Petőfibánya
• Rózsaszentmárton
• Zagyvaszántó

A jegyző hatáskörébe tartozó önkormányzati és az okmányirodai feladatok közül közel nyolcvanat január elsejétől a járások hivatalaiban fogunk tudni intézni. Erről döntött a kormány és mivel a parlament elfogadta a törvényjavaslatot így tényként lehet kezelni. Igyekeztek a 175 járás kiválasztásánál mindent figyelembe venni így a megyehatárokat és a települések elhelyezkedését is. A törvényalkotók az új rendszertől a gyorsabb és hatékonyabb ügyintézést remélik amellett, hogy azt ígérik, minden állampolgár számára sokkal könnyebben elérhetők lesznek a hivatalos ügyek elintézési hivatalai.

A bélapátfalvai járást Balaton, Bekölce, Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Mikófalva, Mónosbél, Nagyvisnyó és Szilvásvárad alkotja. Hogy a hivatalt ki vezeti majd, még nem tudni, a személy kiválasztását széleskörű szakmai egyeztetések előzik meg. A közigazgatási és igazgatásügyi miniszter a járási hivatalvezetőket várhatóan december elején nevezi ki.

– Rendben megtörtént az előkészítés, zökkenőmentesen zajlott az ingó és ingatlan eszközök, valamint a humán erőforrás átadása, a nyolc település biztosítja majd a járási hivatal működését – mondta el Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere. Az új közigazgatási egység székhelye Bélapátfalva lesz, a járás irodái az  ipari park központi épületében kapnak majd helyet. A Bélapátfalvai Járási Hivatal a jegyzőtől átkerülő valamennyi államigazgatási hatáskört gyakorolja majd, így az okmányirodai, a gyámhivatali és a szociális feladatokat is ellátja.

  Az okmányiroda marad a megszokott épületben Bélapátfalván. A kormánytisztviselőknek folyamatosan indítanak majd továbbképzéseket. Fotó: Ötvös Imre

A járáshoz kerülnek a szabálysértések, valamint családtámogatási ügyek, a köznevelési feladatok, a menedékjogi ügyek, az építésfelügyelet, az építésügyi hatósági feladatok, az egyéni vállalkozói tevékenység engedélyezése, egyes kommunális, vízügyi hatáskörök, az állategészségügyi feladatok és a helyi védelmi bizottságok vezetése. A körülbelül 20 átkerülő köztisztviselő kormánytisztviselőként folytatja munkáját.

– A járáson belül átalakulnak az önkormányzati munkaszervezetek is, lévén kétezer fő alatti településen nem lehet önálló polgármesteri hivatal, hanem társulni szükséges. A járáson belül három ilyen lesz majd. Bélapátfalva, Bükkszentmárton és Mónosbél eddig is így működött, Nagyvisnyó és Szilvásvárad szintén körjegyzőséget tart fönn. Az újonnan létrejövő csoport Balatonból, Bekölcéből és Mikófalvából áll.

– Valószínűleg Balaton lesz a társulás központja – mondja Kelemen Károly, Mikófalva polgármestere. – A többi településen a költségvetés határozza meg, hogy marad-e hivatal. Adtunk át ügyintézőket a járásnak, adunk majd a társulásnak is szükség szerint. Hogy helyben mennyi ember marad, az elsősorban a pénztől függ – tette hozzá.

A kistérségből Egercsehi, Szúcs, Hevesaranyos, Bátor és Egerbocs az Egri Járáshoz kerül.

Áder János köztársasági elnök észrevételeinek elfogadása után a parlament ismét megszavazta a járási törvényt.

Áder János köztársasági elnök június 19-én a járások kialakításáról szóló jogszabályt visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek. A köztársasági elnök a járási rendszer kialakításával összefüggő törvényben a fideszes Kósa Lajosnak a szerencsejáték-szervezésről szóló zárószavazás előtti módosító indítványát találta házszabályellenesnek, mégpedig azért, mert az abban foglaltak nem kapcsolódnak korábban megszavazott rendelkezésekhez.

A parlament hétfőn törölte az előterjesztésből az említett rendelkezéseket, amelyekkel a Fidesz alelnöke azt kívánta elérni, hogy szüntessék meg a jegyző mérlegelési jogkörét abban a kérdésben, hogy hány napra záratja be a pénznyerő automatát engedély nélkül működtető üzleteket.

A járások kialakításáról szóló, újból elfogadott törvény a jelenleg az önkormányzati jegyzők által ellátott államigazgatási feladatok jelentős részét a járási hivatalokra bízza, így csak azok maradnak a polgármesteri hivataloknál, amelyek tipikusan a településekhez köthetők és helyi információk nélkül nehezen intézhetők. Így 2013-tól a járási hivatalokhoz kerülnek az okmányirodák, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a gyámügyi igazgatás, a gyermek- és ifjúságvédelem, valamint a körzeti földhivatalok és a városi munkaügyi kirendeltségek is.

5. A járási hivatal feladatai

6. § (1) A járási hivatal törzshivatala és szakigazgatási szervei ellátják a jogszabályban hatáskörükbe utalt feladatokat.

(2) A járási hivatal közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a kormányzati célkitűzések területi megvalósításával összefüggő feladatainak ellátásában. Ennek keretében a járási hivatal törzshivatala a kormánymegbízott által meghatározottak szerint koordinációs, ellenőrzési, informatikai és képzési tevékenységet, valamint a járási szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 32. § (4) bekezdésében meghatározott funkcionális feladatokat láthat el.

6. A járási hivatal integrált ügyfélszolgálati feladatai

7. § (1) A járási hivatal integrált ügyfélszolgálatot (a továbbiakban: kormányablak) működtet.

(2) A kormányablakok működésének részletes szabályait, valamint a kormányablakokban kezdeményezhető, illetve intézhető ügytípusokat külön kormányrendelet tartalmazza.

7. A járási hivatal gazdálkodása

8. § A járási hivatal a fővárosi és megyei kormányhivatal által biztosított előirányzatok felett – a kormánymegbízott által meghatározott feltételek szerint – önállóan rendelkezik.

8. A járási hivatal illetékességének megváltoztatása és új járási hivatal kialakítása

9. § (1) Amennyiben települési képviselő-testület határozatában kezdeményezi a településnek másik járási hivatal illetékességi területéhez történő átcsatolását, illetve új járás kialakítását, a fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja az átcsatolás, illetve új járás kialakításának indokoltságát. Indokoltnak minősül különösen a kezdeményezés, amennyiben ezzel az államigazgatási feladatok hatékonyabb ellátása biztosítható, vagy ha a közlekedési feltételek jelentősen megváltoznak.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja a képviselő-testületi határozatot – a település besorolásának megfelelő járási hivatal hivatalvezetőjének, átcsatolási javaslata esetén a képviselő-testület által indítványozott másik járási hivatal hivatalvezetője, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal véleményének a csatolásával – küldi meg a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

(3) A miniszter a javaslatát az általános önkormányzati választások évében április 30-ig nyújtja be a Kormány számára, valamennyi az adott időszakban beérkezett kezdeményezés tekintetében. A Kormány döntése alapján településnek másik járáshoz történő átcsatolására, illetve új járási hivatal kialakítására az általános önkormányzati választások napjával kerülhet sor.

9. A járási biztos feladatai

10. § (1) A járási biztos a feladatait a kormánymegbízott közvetlen irányításával, a kormánymegbízott iránymutatásai alapján látja el.

(2) A járási biztos a járási hivatal felállításának előkészítése és a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 2. § (2) bekezdésében meghatározott megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) megkötésének előkészítése és végrehajtása érdekében jogosult:

a) a települési önkormányzat polgármesterével és jegyzőjével közvetlenül egyeztetni,

b) a települési önkormányzat vagyonleltárát és a 12. §-ban meghatározott felmérés eredményeit megismerni,

c) a megállapodás alapján ingyenes használatba kerülő ingó- és ingatlan-vagyonelemeket közvetlenül megtekinteni, a használatba kerülő ingatlanokba belépni,

d) az ingyenes használatba kerülő ingó és ingatlan vagyonelemekre vonatkozó szerződésekbe betekinteni,

e) az ingyenes használatba kerülő ingatlanokon szükséges esetleges átalakítási, felújítási munkálatok során az önkormányzat képviselőjével együttműködni, egyeztetni.

(3) Járási biztos kinevezésének hiányában a járási biztos feladat- és hatásköreit a kormánymegbízott jogosult gyakorolni.

10. A megállapodás megkötése és a birtokba adás szabályai

11. § (1) A megállapodás alapjául a települési önkormányzatnak a megállapodás megkötésének időpontjában meglévő, hitelesített vagyonleltára és a 12. §-ban meghatározott felmérés eredményei szolgálnak. A megállapodást a Törvényben meghatározott felek e rendelet 2. melléklete szerinti megállapodás-minta alapján kötik meg.

(2) A megállapodás-minta egyes pontjainak a megállapodásban történő alkalmazása – Átvevő fővárosi és megyei kormányhivatal szervezetalakítási jogkörében hozott döntése alapján – függ attól, hogy az adott település a járási hivatal székhelye lesz vagy a településen járási kirendeltség kerül felállításra, illetve az érintett településen települési ügysegédek látnak-e el feladatokat.

(3) A megállapodás alapján az érintett vagyonelemek tényleges birtokba adása jegyzőkönyv felvételével történik, melyre 2013. január 1-jével kerül sor.

(4) A birtokba adási eljárás levezetője a kormánymegbízott. A kormánymegbízott dönt a birtokba vételi eljárás pontos időpontjáról, továbbá a használatba vevőn és a polgármesteren kívüli jelenlévőkről, a birtokba vételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról, továbbá adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. A jegyzőkönyvet a kormánymegbízott és a polgármester írja alá. A jegyzőkönyv egy példányát annak aláírását követő 15 napon belül a kormánymegbízott köteles megküldeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére.

11. Átmeneti és záró rendelkezések

12. § A járási hivatalok ingyenes használatába kerülő ingó- és ingatlan vagyonelemek, valamint az átvételre kerülö köztisztviselők számának és feladatainak pontos meghatározása érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelő Központ, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével – felmérést végez valamennyi települési önkormányzatnál.

13. § (1) A járási gyámhivatal vezetőjének kinevezéséig, de legkésőbb 2013. március 31-ig a járási gyámhivatal vezetői feladatait a járási hivatal székhely települése gyámhivatalának vezetője, vezető hiányában kijelölt ügyintézője látja el.

(2) A járási építésügyi hivatal vezetőjének kinevezéséig, de legkésőbb 2013. március 31-ig a járási építésügyi hivatal vezetői feladatait a járási hivatal vezetője által a vezetői feladatok ellátásával megbízott építésügyi feladatokat ellátó vezető vagy ügyintéző látja el.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a járási gyámhivatal, illetve a járási építésügyi hivatal vezetői feladatait ellátó kormánytisztviselő a korábbi illetményének megfelelő illetményre és juttatásokra jogosult.

14. § (1) A jegyző, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője a 2012. december 31. napján folyamatban lévő – a járási hivatal által átvételre kerülő – ügyek iratait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 22. § (1)–(2) bekezdése alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatalnak.

(2) A 2012. december 31. napjáig lezárt iratok őrzéséről a jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 29/2009. (X. 30.) ÖM rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. A járási hivatal kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni a járási hivatalnak.

15. § (1) E rendelet a (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1–6. §-ai, 8–9. §-ai, és a 13. §-a 2013. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) E rendelet 7. §-a 2013. október 1-jén lép hatályba.

(4) E rendelet 10. §-a és 12. §-a 2013. január 1-jén hatályát veszti.

A Kormány az 1–9. és 13–14. §-ok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/A. § a)–b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a 10–12. §-ok tekintetében a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 87. § a)–c) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Illetékességi szabályok

1. § (1) A járási (fővárosi kerületi) hivatalok (a továbbiakban együtt: járási hivatal) székhelyeit – a fővárosi kerületek kivételével – az 1. melléklet tartalmazza. A járási hivatalok illetékessége az 1. mellékletben meghatározott településekre terjed ki. A járási hivatal a feladatait az illetékességébe tartozó települések tekintetében kirendeltségek és települési ügysegédek útján is elláthatja.

(2) Kormányrendelet a járási hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében az 1. mellékletben meghatározott illetékességtől eltérően is megállapíthatja.

(3) A járási hivatal törzshivatala szervezeti egységeként működő okmányiroda az ország területére kiterjedő illetékességgel ellátja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

(4) Hivatalból indult – a (3) bekezdésben megjelölt feladataival összefüggő – eljárásra az az okmányiroda illetékes, amely járási hivatal illetékességi területén az ügyfél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye (székhelye, telephelye) van.

2. A járási hivatal szakigazgatási szervei

2. § (1) Amennyiben kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a járási hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek (a továbbiakban: járási szakigazgatási szerv):

a) a járási gyámhivatal a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására,

b) a járási építésügyi hivatal az építésfelügyeleti hatósági és egyes jogszabályokban meghatározott építésügyi hatósági feladatok ellátására,

c) a járási hivatal állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szakigazgatási szerve az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve a falugazdász-hálózat útján ellátott egyes földművelésügyi feladatok ellátására,

d) a járási földhivatal az ingatlanügyi és telekalakítási feladatok ellátására,

e) a járási hivatal munkaügyi kirendeltsége a foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatok ellátására,

f) a járási népegészségügyi intézet a népegészségügyi feladatok ellátására.

(2) Kormányrendelet más államigazgatási szervet is a járási hivatal szakigazgatási szerveként határozhat meg.

(3) Amennyiben kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a járási szakigazgatási szerv illetékessége megegyezik a járási hivatal illetékességével.

3. A járási hivatal szakmai irányítása

3. § (1) E kormányrendelet és külön jogszabály alapján a járási törzshivatal hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló

2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket – figyelemmel a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 5. § (2) bekezdésére – a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott (a továbbiakban: kormánymegbízott) gyakorolja.

(2) A járási hivatal törzshivatalában működő okmányiroda által ellátott feladatok tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket az okmányirodai feladatokért felelős központi szerv vezetője gyakorolja.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal szociális és gyámhivatala ellátja a járási törzshivatal hatáskörébe tartozó szociális feladatok szakmai irányítását, ennek keretében gyakorolja a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést, valamint a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott hatásköröket.

4. § (1) A járási szakigazgatási szervek tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontja szerinti hatáskörök gyakorlására a szakmai irányítást végző megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv vezetője jogosult.

(2) A járási szakigazgatási szervek feladatkörébe tartozó támogatások és ellátások felhasználásának, valamint a szolgáltatások nyújtása szabályszerűségének ellenőrzését és hatékonysági vizsgálatát a megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv vezetője törvényességi ellenőrzés keretében végzi.

(3) A megyei (fővárosi) szakigazgatási szerv vezetője gondoskodik a szakmai irányítása alá tartozó járási szakigazgatási szervek által végzett ellenőrzések összehangolásáról.

4. A járási hivatal vezetőjének feladatai

5. § A járási hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) a kormánymegbízott szakmai irányítása mellett

a) vezeti a járási hivatalt,

b) gyakorolja a járási hivatal törzshivatalának feladat- és hatásköreit,

c) biztosítja – a kormánymegbízott által meghatározott keretek között – a járási hivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit,

d) gondoskodik a kormánymegbízott által meghatározott belső szabályzatok elkészítéséről,

e) gyakorolja a járási hivatal napi működéséhez biztosított előirányzatok feletti jogosítványokat a kormánymegbízott által meghatározott keretek között,

f) ellátja a járási hivatal üzemeltetésével összefüggő feladatokat.

A Kormány 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelete

A Kormány 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelete a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

az 1. § tekintetében a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (3) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. § tekintetében a Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló 1993. évi CXI. törvény 44. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 5. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 6. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. § tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 8. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdés a) pontjában, továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 10. § tekintetében a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 12. § tekintetében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény 58. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 13. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 14. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 7. §-ában, 36. §-ában és 110. § (7) bekezdés 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 17. § tekintetében a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 18. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 19. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény110. § (7) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 20. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 21. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 22. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 23. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 24. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 25. § tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c), d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 26. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 1. pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. § tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 28. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 29. § tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 30. § tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a)–c), valamint e)–q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 31. § tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)–i) pontjában, valamint (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 32. § tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 33. § tekintetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 35. § tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) és k) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 36. § tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 37. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 38. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 39. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 40. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. § tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) és p) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 42. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), c), d), f) h) és i) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 43. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 44. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 45. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 46. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 47. § tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 48. § tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában és a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 49. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 50. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 51. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az 52. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 53. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 54. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 55. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 56. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 57. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 58. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 59. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/A. § c) pontja alapján,

a 60. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 61. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 62. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 63. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 64. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a), b), d), n) r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 65. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 66. § tekintetében a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggőtörvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 87. § a)–c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,