Járási törvény 2012 - 2013

A kormány benyújtotta az Országgyűlésnek T/6590. számú törvényjavaslatot a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról (Forrás: http://www.parlament.hu/irom39/06590/06590.pdf)

Az Országgyűlés 2012. június 4-i döntésével megszületett a törvényi szabályozás a járási hivatalok kialakításáról. A járások kialakításáról szóló törvényt 2012. június 19-én visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek Áder János államfő. Áder János köztársasági elnök észrevételeinek elfogadása után a parlament ismét megszavazta a járási törvényt 2012. június 25-én.

 

2012. évi XCIII. törvény

a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról

Az Országgyűlés a Jó Állam kialakítása érdekében, a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a helyi államigazgatási rendszer megújítása, hatékonyságának további növelése és a struktúrájának átláthatóbbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja.

1. Értelmező rendelkezés

1. § E törvény alkalmazásában

funkcionális feladat: az igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló, – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszerfenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek.

2. Az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggő vagyon használata

2. § (1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint, amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, 2013. január 1-jén a feladat ellátásának időtartamára a Magyar Állam ingyenes használatába kerül. Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó- és ingatlan-vagyont is érteni kell.

(2) Az ingyenes használati jog alapításához kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a települési önkormányzatok polgármesterei, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai (a továbbiakban: felek) között megkötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendezi.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. A (8) bekezdésben meghatározott tulajdonátadásra az Áfa tv. 11. § (1) bekezdését és 136. §-át nem kell alkalmazni.

(4) A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok vagy más államigazgatási szervek által átvett vagy megszűnt államigazgatási feladat ellátására létrejött társulási megállapodást az év utolsó napjával fel kell mondani. A társulás tagjai a települési önkormányzatnak a társulásba bevitt vagyonáról kötelesek az év utolsó napjával elszámolni.

(5) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott átvett államigazgatási feladat ellátására szolgáló ingó vagy ingatlan vagyon nem a települési önkormányzat tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés (a továbbiakban: bérleti szerződés) alapján a használatában van, a Magyar Állam a használat időtartama alatt – a megállapodásban tett erre irányuló nyilatkozata alapján – beléphet a bérleti szerződésbe a használat időtartamára a települési önkormányzat helyébe.

(6) A Magyar Állam a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról.

(7) A Magyar Állam jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ingó vagyon feletti ingyenes használati jogát – szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával – a Magyar Állam tulajdonában lévő vagy a Magyar Állam által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nem terheli a települési önkormányzatot az ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség, amennyiben az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlant ajánl fel a Magyar Állam tulajdonába és erről a felek a megállapodásban megegyeznek.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát a Magyar Államnak felajánlani. Amennyiben másik ingatlant a települési önkormányzat felajánlani nem képes, a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget kell megkísérelni létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról.

3. § (1) Az e törvény alapján a Magyar Állam ingyenes használatába kerülő vagyon vagyonkezelője a használati jog keletkezésével egyidejűleg e törvény erejénél fogva a fővárosi és megyei kormányhivatal.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által kötött vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. § Az e törvény alapján bejegyzésre kerülő használati jog, illetve a 2. § (8) bekezdése szerinti tulajdonszerzésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díj- és illetékmentes. Az e törvény 5. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárások díj- és illetékmentesek.

5. § (1) A Magyar Állam és a települési önkormányzatok az ingyenes használatba vételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.

(2) A feleknek a megállapodásokat 2012. október 31-ig kell megkötniük. A határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog alapítását nem akadályozza.

(3) A megállapodásokban a polgármester teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért a melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal.

(4) A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatok ellátására szolgáló vagyona elidegenítésére és megterhelésére e törvény hatálybalépését követően 2013. január 1-jéig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat a 2011. vagy a 2012. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2012. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól – a települési önkormányzat kérelmére – felmentést ad.

(5) Ha a felek között a (2) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, a fővárosi és megyei kormányhivatal 2012. november 15-ig határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható.

(6) Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat) szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres eljárásban határoz, az eljárásra – a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti.

3. Járási biztos

6. § (1) A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainak felállítása előkészítésére, valamint az átadás-átvételi megállapodás előkészítésére járási biztost, járási biztosokat nevezhet ki.

(2) A járási biztos megbízatása határozott időre, de legkésőbb 2012. december 31-ig szól. A járási biztos a fővárosi és megyei kormányhivatal főosztályvezető besorolású kormánytisztviselője.

(3) A járási biztos kinevezésére vonatkozó javaslatot a kormánymegbízott megküldi a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára részére, aki a javaslat megküldésétől számított tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki járási biztosnak.

4. A települési önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők

7. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek a települési önkormányzati hivataloknál az átvett államigazgatási feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az átkerülő államigazgatási feladatokkal arányos számú, az átkerülő feladatokat ellátó köztisztviselők, amennyiben megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek. A képesítési feltételek hiányában át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek át.

(2) A települési önkormányzatok hivatalaiból az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az érintett feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek, amennyiben megfelelnek a Kttv. és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek. A képesítési feltételek hiányában át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek át.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonya a Kttv. alapján kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

5. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

8. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény

a) 333. § (1) és (2) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

b) 339. § (2) bekezdés o) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.

6. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosítása

9. § A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

a) 67. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatal” szöveg,

b) 47. § (1) és (2) bekezdésében, 48. § (3) bekezdésében, 48/A. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 49. § (1) bekezdésében, 91. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, 91. § (2) bekezdésében, 92. § (3) bekezdésében, 94. § (1) bekezdésében, 96. § (2) bekezdés a) pontjában, 97. § (3) bekezdésében, 98. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és b) pontjában, 98. § (4) bekezdés a) és d) pontjában, 98. § (5) bekezdésében, 99. § (2) bekezdés d) pontjában, 106. § (2) bekezdés b) pontjában, 107. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 108. § (1) és (2) bekezdésében a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg,

c) 53/A. § (1) bekezdésében a „gyámhivataltól” szövegrész helyébe a „gyámhatóságtól” szöveg,

d) 98. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében a „gyámhivatalnak” szövegrész helyébe a „gyámhatóságnak” szöveg lép.

7. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet módosítása

10. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv.tvr.) 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A járművezetéstől eltiltás esetén az ezzel összefüggő feladatok ellátásáról a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) a bíróság értesítése alapján gondoskodik.”

(2) A Bv.tvr. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 72. § rendelkezéseit a járművezetéstől eltiltás esetén azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járművezetéshez szükséges jártasságot a járási hivatalnál kell igazolni.”

8. A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet módosítása

11. § A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 38. § (1) és (3) bekezdésében és a 41/A. § (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

9. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

12. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közúti közlekedéssel összefüggő

a) állami és önkormányzati feladatok:

1. a közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése,

2. a közúti közlekedés szervezeti és működési feltételeinek meghatározása,

3. a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése;

b) állami feladatok:

1. a közúti közlekedés hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatainak ellátása,

2. a járművek műszaki vizsgálata,

3. a közúti közlekedési szakemberek és a közúti járművezetők vizsgáztatása,

4. a közúti közlekedés biztonságát szolgáló nevelés, felvilágosítás és propaganda;

c) önkormányzati feladat a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánúton, valamint a tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítása.”

(2) A Kkt. 16. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.

(3) A Kkt. a következő 46. §-sal egészül ki:

„46. § (1) A közút kezelőjén a helyi közutak tekintetében

a) 3. § (2) bekezdésében, 7. § (3) bekezdésében, 9/D. § (1) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés a) pontjában, 15. § (1) bekezdésében, 29. § (4) és (9) bekezdésében, 29/B. § (2) bekezdésének a) pontjában, 33. § (2) bekezdésében, 34-35. §-ban, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 41. §-ban, 42. § (3) bekezdésében, 42/A. § (1) és (2) bekezdésében, 43. § (1) bekezdésében és a 45. § (1) bekezdésében a helyi önkormányzat képviselő-testületét;

b) Budapest Főváros Önkormányzata esetében az a) pontban foglaltaktól eltérően a fővárosi közgyűlést kell érteni.

(2) A fővárosi közgyűlés az (1) bekezdésben foglalt feladatait az önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság útján is elláthatja.”

10. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása

13. § A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

a) 95. § a) pontjában az „ellenőrzését” szövegrész helyébe a „felügyeletét” szöveg,

b) 97. § c) pontjában az „ellenőrzést” szövegrész helyébe a „felügyeletet” szöveg lép.

11. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

14. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 73. § (2) bekezdés bevezető részében az „okmányirodánál” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)”, a 76. § (1) bekezdésében az „okmányirodánál” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg,

b) 73. § (2) bekezdés b) pontjában és 76. § (1) bekezdésében „az okmányirodán” szövegrész helyébe „a járási hivatalban” szöveg,

c) 73. § (2) bekezdés záró részében és a 76. § (1) és (2) bekezdésében „az okmányiroda” szövegrész helyébe „a járási hivatal” szöveg,

d) 76. § (3) bekezdésében az „okmányirodai” szövegrész helyébe a „járási hivatali” szöveg lép.

12. A helyi önkormányzatok és szerveik a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

15. § (1) A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény (a továbbiakban: hatásköri törvény) 17. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg, a 145. § (3) és (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

(2) A hatásköri törvény a következő III. Fejezettel egészül ki:

„III. ÉPÍTÉSÜGYI IGAZGATÁS

43. § A külön jogszabályban meghatározott jegyző ellátja az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat. Építésügyi feladat- és hatáskörét és a feladatellátás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(3) A hatásköri törvény a következő 68. §-sal egészül ki:

„68. § A külön jogszabályban meghatározott jegyző ellátja az üzletek működésével, nyitva tartásával és tevékenységének ellenőrzésével, valamint a telepengedélyezéssel és a telep létesítésének bejelentésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat. A feladat- és hatáskört és a feladatellátás feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(4) A hatásköri törvény 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jegyző környezet- és természetvédelmi – különösen a parlagfű elleni közérdekű védekezéssel és a zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos – feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg.”

(5) A hatásköri törvény a következő 148. §-sal egészül ki:

„148. § Az önkormányzati képviselő-testület hatósági feladatokat ellátó szervei, feladataik ellátása céljából – külön törvény rendelkezései szerint – közvetlenül hozzáférnek a személy- és lakcímnyilvántartás rendszeréhez.”

13. Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

16. § Az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény

a) 1. § (4) bekezdésében, 2. § (1) és (5) bekezdésében, 3. § (1) és (2) bekezdésében, 5. § (1) és (2) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében, 11. § (1)-(5) bekezdésében, 12. § (4)-(6) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. §-ában, 19. § (1) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 24. § (1) és (2) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 26. § (1) és (2) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 28. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 29. § (1)-(3) bekezdésében, 30-32. §-ában, 33. § (1) és (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 43. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 44. § (1) és (2) bekezdésében, 47. § (1) bekezdésében, 49. és 50. §-ában, 54. § (2) és (3) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

b) 35. § (2) bekezdésében a bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.

14. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

17. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/D. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltatónál vezetett közalkalmazotti alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetőleg abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:]

„c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,”.

15. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

18. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.)

a) 6. § (1) bekezdésében a „települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője, fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 18. § (1) bekezdésében, 24/B. § (2) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 31. § (5) és (7) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

c) 18. § (1) és (2) bekezdésében a „jegyzőtől” szövegrész helyébe a „járási hivataltól” szöveg,

d) 18. § (2) bekezdésében az „az okmányiroda” szövegrész helyébe „a járási hivatal” szöveg,

e) 27. § (2) bekezdésében a „a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél is” szövegrész helyébe a „bármely járási hivatalnál” szöveg,

f) 28. § (2) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,

g) 30. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „jegyző, a járási hivatal” szöveg lép.

(2) Az Nytv.

a) 6. § (1) bekezdésében, 8. § (1) és (2) bekezdésében, 30. § (1) bekezdésében, a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

b) 14. § k) pontjában a „jegyző, a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „jegyző, a járási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

c) 30. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél annak vezetője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál a kormánymegbízott” szöveg,

d) 33. § (2) bekezdésében a ,„ a jegyző vagy a polgármesteri hivatal ügyintézőjének hatáskörébe utalt önkormányzati és államigazgatási hatósági ügyekhez” szövegrész helyébe a „vagy a jegyző hatáskörébe utalt hatósági ügyekhez” szöveg lép.

(3) Az Nytv.

a) 29. § (2) bekezdésében az „ellopását, megsemmisülését és kérheti annak pótlását, amennyiben adataiban nem következett be változás” szövegrész helyébe az „eltulajdonítását, megsemmisülését, és kérheti a személyazonosító igazolványa és a vezetői engedélye pótlását, ha az adataiban nem következett be változás, és ideiglenes okmány kiadására nincs szükség” szöveg,

b) 36. § (4) bekezdésében az „értesítésért” szövegrész helyébe az „értesítésért, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése szerinti értesítésért” szöveg,

c) 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „értesítésért” szövegrész helyébe az „értesítésért, továbbá a lakcímbejelentésről történő értesítésért” szöveg lép.

(4) Az Nytv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A járási hivatal

a) gondoskodik a járás (fővárosi kerület) területén lakcímmel rendelkező polgár adatainak, adatváltozásainak, illetve adatjavításainak, valamint a polgár adataiban a járás (fővárosi kerület) közigazgatási területén bekövetkezett változásoknak a nyilvántartáson történő átvezetéséről;

b) végzi a polgár személyi azonosítóval történő ellátásával, annak módosításával, illetőleg visszavonásával kapcsolatos feladatokat;

c) ellátja a lakcímbejelentés tudomásulvételével összefüggő hatósági feladatokat;

d) a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít a nyilvántartásból;

e) közokiratot ad ki a nyilvántartott adatokról;

f) a törvény hatálya alá tartozó tevékenységével összefüggésben gondoskodik a személyes adatok védelméről;

g) eljár a személyazonosító igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben;

h) ellenőrzi a személyazonosító igazolvány iránti kérelem adatait, intézkedik az okmány kitöltéséről és gondoskodik a polgár részére történő átadásáról;

i) végzi a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kitöltésével, nyilvántartásával és a polgár részére történő kézbesítésével kapcsolatos feladatokat;

j) ellátja a személyazonosítás céljára szolgáló, illetőleg jogosultságot igazoló okmányok kiadásával kapcsolatosan hatáskörébe utalt, törvényben meghatározott adatkezelési feladatokat.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 14 éven aluli érintett és az egészségügyi okból történő akadályoztatása esetén átveszi a polgár személyazonosító igazolvány iránti kérelmét, ellenőrzi a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát, ellátja a kérelem továbbításával kapcsolatban hatáskörébe utalt hatósági feladatokat.”

(5) Az Nytv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A polgár személyi azonosítójának megváltozásáról a központi szerv az anyakönyvbe történő bejegyzés céljából értesíti a polgár születési helye szerinti anyakönyvvezetőt, külföldön történt születése esetén az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szervet.”

(6) Az Nytv. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § (1) A Magyarország területén élő, e törvény hatálya alá tartozó polgár [4. § (1) bekezdés] köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a járási hivatalnál nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni (a továbbiakban együtt: lakcímbejelentés).

(2) A lakcímbejelentés bármely járási hivatalnál teljesíthető. A járási hivatal a lakcímet bejegyzi a nyilvántartásba, ha a cím a címnyilvántartásban szerepel. Egyebekben a lakcím bejegyzésére a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti járási hivatal az illetékes.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott polgárnak azt a tényt, hogy Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, illetve, hogy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(4) A lakcímbejelentéshez a lakás tulajdonosának vagy a lakás használatára egyéb jogcímen jogosultnak a hozzájárulása szükséges.

(5) A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg. Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a polgárnak a lakás használatára vonatkozó joga jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megszűnt és a határozatot végrehajtották, továbbá, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.

(6) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő nyilatkozatban be kell jelentenie.

(7) A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.

(8) A külföldön élő magyar állampolgár magyarországi tartózkodási helyét az illetékes járási hivatalnál jelenti be.”

(7) Az Nytv. a következő 27/A-27/C. §-sal egészül ki:

„27/A. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó bármely járási hivatalnál személyesen vagy az ügyfélkapun keresztül nyilatkozhat arról, hogy a lakcímbejelentéshez szükséges hozzájárulását olyan módon adja meg, hogy

a) a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt személyesen jelenik meg, vagy

b) a lakcímbejelentéshez az ügyfélkapun keresztül előzetesen járul hozzá.

(2) Ha a szállásadó nem él az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattételi jogával, akkor a bejelentéshez szükséges, a 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adja meg.

27/B. § (1) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozhat továbbá arról, hogy a címre történő lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.

(2) Az értesítés a szállásadó választása szerint történhet levélben, telefax, e-mail útján vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás igénybevételével.

27/C. § A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadónak a 27/A. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozata nem vehető figyelembe abban az esetben, ha az adott címre történő bejelentést jogszabály kötelezővé teszi.”

(8) Az Nytv. a 28. §-át követően az alábbi alcímmel, valamint 28/A-28/B. §-sal egészül ki:

„Címnyilvántartás

28/A. § (1) A központi szerv a lakcímbejelentés feltételeinek vizsgálata, a szállásadónak a lakcímbejelentéssel összefüggő jogosultságai érvényesítésének biztosítása, valamint a címhez kapcsolódó állami feladatellátás szervezésének megkönnyítése céljából kezeli a települési önkormányzat jegyzője által megállapított és a központi szervnek továbbított települési címek, valamint a lakcímbejelentéssel összefüggő szállásadói nyilatkozatok nyilvántartását (a továbbiakban: címnyilvántartás).

(2) A címnyilvántartás tartalmazza

a) a település megnevezését, a fővárosban a kerület megjelölését is;

b) a településrész nevét és a városi kerületet, ha azt a településen létrehoztak;

c) a postai irányítószámot;

d) a közterület nevét és jellegét;

e) a ház számát, ezen belül az épület, lépcsőház, szint, emelet és ajtó számát, illetve megjelölését;

f) az ingatlan helyrajzi számát;

g) az ingatlan jellegét, technikai azonosítóját;

h) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozatát a lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról;

i) a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételének időpontját;

j) a nyilatkozatot tevő tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó személyi azonosítóját, ennek hiányában négy természetes személyazonosító adatát, továbbá értesítési címét;

k) a nyilatkozatot tevő nem természetes személy tulajdonos szállásadó nevét, székhelyét;

l) közös vagy osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén e tény feltüntetését;

m) a nyilatkozat visszavonásának időpontját, a hivatalbóli törlés időpontját és okát;

n) a szállásadó nyilatkozatát arról, hogy a lakcímbejelentésről a lakcím bejegyzésével egyidejűleg értesítést kér.

(3) A címnyilvántartás a (2) bekezdés h) pontja szerinti szállásadói nyilatkozatot annak visszavonásáig vagy hivatalbóli törléséig tartalmazza.

(4) A tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó hozzájáruló nyilatkozatának bejegyzésekor, valamint a címre történő lakcímbejelentéskor minden esetben vizsgálni kell, hogy a címre vonatkozóan nyilatkozatot tevő szállásadó nyilatkozattételi jogosultsága fennáll-e.

(5) A nyilatkozattételi jogosultság fennállásának hiányában a nyilatkozat nyilvántartásba vételét el kell utasítani, illetve a nyilatkozatot a címnyilvántartásból hivatalból törölni kell.

(6) A járási hivatal a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó nyilatkozattételi jogosultságának fennállását az ingatlan-nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

28/B. § (1) A központi szerv az igényelt adatok körét megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása nélkül adatszolgáltatást teljesít a címnyilvántartás 28/A. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatairól.

(2) A bíróság és a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén -, valamint a nyomozó hatóságok és az ügyészség a bűncselekmények megelőzése, felderítése és büntetőeljárás lefolytatása céljából a címnyilvántartásba felvett adatok teljes körének igénylésére jogosultak.

(3) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első, a Magyarország területén lévő lakóhelyének bejelentése során az eljáró hatóság a címnyilvántartásban közvetlen hozzáférés útján ellenőrzi a bejelentett címet, valamint a tulajdonos vagy haszonélvező szállásadó lakcímbejelentéshez történő hozzájárulásának módjáról tett nyilatkozatát.”

(9) Az Nytv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a nyilvántartás vezetésével összefüggésben feladat- és hatáskört telepítsen a települési önkormányzat jegyzőjére, valamint meghatározza a feladat- és hatáskör ellátásához szükséges, azzal összefüggő szabályokat.”

16. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítása

19. § (1) A földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.)

a) 3. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 4/A. § (1) bekezdésében „az önkormányzat jegyzőjénél” szövegrész helyébe „a járási hivatalnál” szöveg,

c) 4/A. § (2) bekezdésében és a 4/B. § (2) bekezdésében „Az önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe „A járási hivatal” szöveg,

d) a 12/G. § (2) bekezdésében a „talajvédelmi szempontokra és” szövegrész helyébe a művelhetőségi, és a megközelíthetőségi szempontokra, valamint” szöveg lép.

(2) Az Fkbt. 9/C. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E §-ban foglaltakat az olyan földrészleteket érintően kell alkalmazni, amelyek esetében a részarány-földkiadási eljárás eredményeként meghozott jogerős földkiadási határozat alapján a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárás nincs folyamatban, illetve a részarány-földkiadás eredményeként tulajdonjog nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre.”

(3) Az Fkbt. a következő új 9/E. §-sal egészül ki:

„9/E. § (1) A földkiadási eljárást e §-ban foglaltak szerint kell lefolytatni azon földrészleteket érintően, melyek esetében nem állnak fenn a 9/C. § (9) bekezdésében meghatározott feltételek.

(2) A földrészletnek a szövetkezeti földhasználati jog alatt álló hányadát (a továbbiakban: visszamaradt hányad) a mezőgazdasági igazgatási szerv az által lefolytatott sorsolás eredménye alapján a részarány-tulajdonosok közös tulajdonába adja az őket megillető részarány-tulajdon (AK érték) arányában. A mezőgazdasági igazgatási szerv a sorsolásról jegyzőkönyvet készít.

(3) A sorsolásra és a sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen benyújtható kifogásra a 9/C. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(4) Ha a sorsolás lebonyolítása ellen kifogás nem érkezett, illetve a kifogással kapcsolatos jogorvoslati eljárás jogerősen befejeződött, a mezőgazdasági igazgatási szerv a visszamaradt hányad tulajdonba adásáról ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas földkiadási határozatot hoz.

(5) Az e §-ban meghatározott földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait a 12/F-12/H. § alkalmazása során olyan tulajdonostársaknak kell tekinteni, mint akik a 12/F. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül kérelmet nyújtottak be az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére.”

(4) Az Fkbt. a következő 19. §-sal egészül ki:

„19. § E törvénynek a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvénnyel megállapított 12/G. § (2) bekezdését, 9/C. § (9) bekezdését, 9/E. §-át a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Folyamatban lévő ügynek minősül az is, ha a mezőgazdasági igazgatási szerv a 9/C. § (1)-(4) bekezdése alapján sorsolást folytatott le, és a sorsolási jegyzőkönyvet megküldte az ingatlanügyi hatóságnak.”

17. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

20. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az e törvényben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete,

b) a települési önkormányzat polgármestere,

c) a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző),

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal),

e) a szociális hatóság

gyakorolja (a továbbiakban az a)-e) pontokban foglaltak együtt: szociális hatáskört gyakorló szerv).”

(2) Az Szt. a következő 18/A. §-sal egészül ki:

„18/A. § A járási hivatal a feladat- és hatáskörébe tartozó szociális ellátásokra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;

b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását;

c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét;

d) a jogosult tartására köteles személy természetes személyazonosító adatait;

e) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;

f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;

g) a jogosultság megállapításához szükséges jövedelmi adatokat;

h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét;

i) a 3. § (3) és (4) bekezdése szerinti személy esetében a Magyarországon tartózkodás jogcímét, hozzátartozó esetén a rokoni kapcsolatot.”

(3) Az Szt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint

aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ab) rendszeres szociális segélyt,

ac) lakásfenntartási támogatást;

b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint

ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,

bb) átmeneti segélyt,

bc) temetési segélyt;

c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint

ca) időskorúak járadékát,

cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;

állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).”

(4) Az Szt. 32. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások iránti kérelmet]

„c) a járási hivatal hatáskörébe tartozó ellátás esetén a kérelmező lakcíme szerint illetékes járási hivatalnál,”

[kell előterjeszteni.]

(5) Az Szt. 32/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hajléktalan személynek megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozatot közölni kell a fővárosi kormányhivatal külön jogszabályban kijelölt fővárosi kerületi hivatalával (a továbbiakban: kijelölt kerületi hivatal).”

(6) Az Szt. 32/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32/E. § A fővárosban a hajléktalanok számára nyújtott időskorúak járadékának megállapítása a kijelölt kerületi hivatal feladata.”

(7) Az Szt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közgyógyellátásra való jogosultságról az (1) és (2) bekezdés esetében a járási hivatal, a (3) bekezdés esetében a jegyző dönt. A jogosultság az (1) bekezdés szerinti jogosult esetében két évre, a (2)-(3) bekezdés szerinti jogosult esetében egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.”

(8) Az Szt.

a) 10. § (6) bekezdésében a „vagy annak jegyzője” szövegrész helyébe az ,„ annak jegyzője vagy a járási hivatal” szöveg,

b) 17. § (4) bekezdésében és a 19. § (2) bekezdésében, 50. § (6) bekezdésében, 50/A. § (4) bekezdés első és második mondatában és (10) bekezdése bevezető szövegében, 52. § (1) és (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „jegyző, illetve a járási hivatal” szöveg,

c) 18. § bevezető szövegében, a „jegyző a” szövegrész helyébe a „jegyző a települési önkormányzat és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó” szöveg lép.

d) 19. § (1) bekezdésében, 22. §-ában, 23. §-ában a „18” szövegrész helyébe a „18-18/A” szöveg,

e) 32/B. § (1) bekezdés nyitó szövegében, 43/A. § (3) bekezdésében a „települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

f) 32/B. § (3) bekezdésében, 54. § (1)-(3) bekezdésében, a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

g) 32/D. § (2)-(4) bekezdésében a „főjegyző” szövegrész helyébe a „kijelölt kerületi hivatal” szöveg,

h) 32/D. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés második mondatában a „jegyzővel” szövegrész helyébe a „járási hivatallal” szöveg,

i) 32/D. § (4) bekezdésében az „önkormányzat jegyzőinek” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

j) 41. § (2) bekezdésében, 43/A. § (1) bekezdés bevezető szövegében a „települési önkormányzat jegyzője” szöveg helyébe a „járási hivatal” szöveg,

k) 50/A. § (6) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „jegyzőnek, illetve járási hivatalnak” szöveg,

l) 50/D. §-ában a „jegyzőnél” szövegrész helyébe a „jegyzőnél, illetve járási hivatalnál” szöveg,

m) 64. § (2) bekezdésében, 139. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „jegyző, a járási hivatal” szöveg,

n) 92/K. § (2) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

o) 93. § (3) bekezdésében, 94. § (1) bekezdés d) pontjában, 118. § első és második mondatában a „gyámhivatal” szövegrész helyébe a „gyámhatóság” szöveg lép.

(9) Az Szt. 132. § (1) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„y) a 32/D. § (1) bekezdése szerinti fővárosi kerületi hivatal kijelölését.”

18. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása

21. § A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 8/A. § (4) bekezdésében a „körzetközponti jegyzővel” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, a 8/A. § (5) bekezdésében a „körzetközponti jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg lép.

19. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

22. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

20. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

23. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény

a) 4/A. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

b) 24. § (4) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,

c) 19. § (2) bekezdésében a „szerve” szövegrész helyébe „szervét” szöveg,

d) 19. § (3) bekezdés d) pontjában a „jegyzőtől,” szövegrész helyébe a „jegyzőtől, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalától (a továbbiakban: járási hivatal),” szöveg,

e) 24. § (4) bekezdés c) pontjában a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg

lép.

21. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása

24. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

a) 37. § (2) bekezdésében és a 88. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnál” szöveg,

b) 37. § (7) bekezdésében, 79. § (1), (4), (7) és (8) bekezdésében, a 80. § (1)-(7) bekezdésében, a 82. § (1), (2) és (5) bekezdésében, a 86. § (3) és (6) bekezdésében, a 87. § (1) bekezdésében, a 88. § (2) és (5) bekezdésében, a 89/A. § (4) bekezdésében, a 91. § (2), (3) és (6) bekezdésében, a 94. § (1) bekezdés n) pontjában, a 94. § (3) bekezdés j) és n) pontjában, a 102. § (10) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg,

c) 80. § (5) bekezdésében, a 88. § (1) bekezdésében, a 89/B. § (7) bekezdésében, a 102. § (10) bekezdésének a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,

d) 81. § (1) bekezdés e) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatallal” szöveg,

e) 81. § (16) bekezdésében, a 87. § (4) bekezdésében, a 88. § (1), (6)-(7) és (9)-(10) bekezdésében, a 90. § (1) és (2) bekezdésében, a 107. § (8) bekezdés b) pontjában és az 1. mellékletben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatal” szöveg,

f) 85. § (6) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „megyei kormányhivatalnak” szöveg,

g) a 88. § (9) bekezdésében, a 93. § (5) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalt” szöveg,

h) 89/A. § (4) bekezdésében a „Kormány – területileg illetékes – általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg,

i) 89/A. § (6) bekezdés a) pontjában és a (7) bekezdés a) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervére” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalra” szöveg,

j) 91. § (1) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének a vezetője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja” szöveg,

k) 102. § (2) bekezdés d) pontjában a „Kormány általános hatáskörű – a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes – területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.

22. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

25. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

a) 8. § (8) bekezdésének nyitó szövegében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve vezetőjét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét” szöveg,

b) 8. § (8) bekezdésének nyitó szövegében a „fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjét, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala vezetőjét” szöveg lép.

23. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

26. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 26. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

„A hadigondozotti ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal). A járási hivatal vezetője határozatban dönt:”

(2) A Hdt. 26. § (3) bekezdésében, 26. § (7) és (8) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép.

24. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

27. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 47. § (2) bekezdésében „az okmányirodát” szövegrész helyébe a „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) 197. § (1) bekezdésében a „községi, városi, fővárosi kerületi jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, a 197. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép.

25. A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

28. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 88. § (1) bekezdésében „a Kormány ingatlan fekvése szerint illetékes általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe „az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg, a 88. § (2) bekezdésében „a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatalnak” szöveg lép.

26. A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény módosítása

29. § A hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény

a) 6. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg,

b) a 6. § (2) és (3) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

c) a 6. § (3) bekezdésében és az 56. § (2) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,

d) az 56. § (2) bekezdésében „az önkormányzat” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép.

27. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

30. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 8. § (3) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.

28. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

31. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervével” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatallal” szöveg lép.

29. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

32. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdés f) pontjában az „az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott – körzetközponti feladatokat ellátó – települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe „a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép.

30. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

33. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

a) 10. § (3) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)” szöveg,

b) 15. § (11) bekezdésében és a 16. § (11)-(13) bekezdéseiben a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,

c) 16. § (10) bekezdésében az „általános hatáskörű területi államigazgatási szerve” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg,

d) 16. § (12) és (16) bekezdésében a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét” szövegrész helyébe a „kormányhivatalt” szöveg,

e) 23/C. § (7) bekezdésében a „helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervnek” szöveg helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg,

f) 27. § (1) bekezdés n) pontjában a „Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének” szövegrész helyébe a „kormányhivatal” szöveg lép.

31. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

34. § (1) A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 2. § a) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

„a) helyi önkormányzat: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. §-ában meghatározott önkormányzat;”

„g) adósságrendezésbe vonható bevétel: a helyi önkormányzatot megillető az Mötv. 106. § (1) bekezdésében meghatározott saját bevételek tárgyévben beszedett vagy követelésként fennálló összege, valamint az átengedett központi adókból származó bevétel az adósságrendezési eljárás megindításától a bejelentett hitelezői követelések megtérüléséig;”

(2) A Hartv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a polgármester vagy az ülés levezetésére megválasztott levezető elnök az Mötv. 45. §-ában meghatározott bármely kötelezettségét nem teljesíti, a bíróság – esetenk